Az emléknapról

1956. október 23-tól fegyveres szabadságharc bontakozott ki a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A szovjet vezetés ígérete ellenére az orosz csapatok nem hagyták el az országot, ezért november 1-én Nagy Imre, az újonnan megválasztott miniszterelnök bejelentette Magyarország semlegességét, kilépését a Varsói Szerződésből, és az ENSZ nagyhatalmaihoz fordult segítségért.

A forradalom sorsát a november 4-i szovjet invázió pecsételte meg. Hajnalban az ország egész területén megindult a katonai megszállás. Reggel 5 óra 20 perckor hangzott el Nagy Imre híres rádióbeszéde, amelyben az ország és a világ közvéleményét tájékoztatta a hadüzenet nélküli fegyveres beavatkozásról. A szovjet túlerő harckocsikkal vonult a fővárosba, de csak többnapos utcai harc során tudták felszámolni az ellenállást a Széna térnél, a Corvin-közben, Óbudán, Kőbányán, a VIII. és a IX. kerület több helyszínén, végül Csepelen is, november 11-én.

Magyarország kormánya 2013-ban nyilvánította nemzeti Gyásznappá november 4-t. Az emléknapon félárbócra engedik Magyarország nemzeti lobogóját, majd a hagyományok szerint a Terror Háza Múzeum Hősök falánál gyertyagyújtással, a Rákoskeresztúri Újköztemető 300-as parcellájánál koszorúzással, a Szent István Bazilikában pedig emlékkoncerttel emlékeznek az ’56-os szabadságharc mártírjaira és a megtorlás áldozataira.

Köztársaság tér, 1956. Jean-Pierre Pedrazzini/MTI Archív